Test és lélek

Érdemes megjegyezni, hogy testünk és lelkünk egy komplex rendszert alkot, ami együttesen határozza meg közérzetünket. Ha lelkünk sérül, az gyakran testi elváltozást is magával hoz. Ez természetesen fordítva is igaz, ha súlyosabb testi betegséggel (gondoljuk például a daganatos betegségekre, vagy egy komolyabb autóbaleset utáni felépülésre) kell szembenéznünk, az lelkileg is megvisel bennünket. Míg a testi tünetek orvosilag jól körvonalazhatók, kezelhetők, lelki problémáink felderítése, a kettő összekapcsolása és hatékony kezelése sokkal nehezebb feladat. Gyakran előfordul, hogy egy fájdalom-tünet mögött nem található diagnosztikai eszközök segítségével kimutatható elváltozás, vagy nem olyan mértékű, ami teljes egészében magyarázná a tünet súlyosságát és az emiatt megélt szenvedést.

Minden testi betegség hátterében vannak bio-pszicho-szociális tényezők, melyek egyidejű kezelése szükséges a mielőbbi teljes gyógyuláshoz. Ezt úgy kell elképzelni a gyakorlatban, hogy például egy influenzás állapot mögött sem csak maga a vírus áll, hanem figyelembe kell vennünk szervezetünk komplex reakcióját is a fertőző ágens támadására. (Vajon mitől függ, hogy elkapjuk-e a vírust, vagy sem?) Nem csak testünknek, lelkünknek is van immunrendszere, melyről sokkal kevesebb szót ejtünk, hiszen az jóval kevésbé megfogható, vizsgálható, mint a hagyományos testi értelemben vett immunrendszerünk.

Minden betegség kialakulásában vannak tehát sejtszintű élettani változások, társas hatások, megterhelő életesemények és testi-lelki változások, melyek szoros kölcsönhatásban állnak egymással, együttesen vezetnek az adott kórkép kialakulásához. Influenzavírusos példánál maradva, ha immunrendszerünk erős, kisebb valószínűséggel ver le minket a lábunkról a betegség. A legtöbb betegség hátterében tehát lelki okok is vannak, melyek hatására képtelenek vagyunk megküzdeni a változással, szükségünk van egy kis „kényszerpihenőre”.